A menstruáció

(Menzesz, mensi, havi baj, vérzés stb) ciklusa élettani folyamat.

Normál körülmények között, általában 26-32 naponta jelentkezik a 3-5 napig tartó vérzés (mennyisége: 30-40 ml) kíséretében el is múlik. A menstruációs ciklus hosszának a két egymást követő vérzés közötti időt tekintjük. A ciklus kezdete a menzesz első napja.

Közvetlen kiváltója, a petefészekben termelődő hormonok (a tüszőhormon - ösztrogén) és a (progeszteron - sárgatest) szintjeinek változása.

A hormontermelő szervek összehangolt munkájának irányítója az agyalapi mirigy (orvosi nevén: hipofízis) ami a petefészek hormontermelődését szabályozó hormonok révén irányítja a nők (lányok) nemi ciklusát. A hipofízis felügyeletét az agyon belül a hipotalamusz szexuális központja látja el.

Menstruáció ciklusa

A nemi érés tipikus jelenségei, mint az emlők növekedése, a zsírpárnák megjelenése stb. a tüszőhormon hatásával magyarázhatók.

Ez a fokozott tüszőhormontermelődés visszahat a hipofízisre is, és ennek hatására megnő a sárgatest stimuláló (luteinizáló - LH) hormon termelődése.

Ennek hatására következik be a tüszőrepedés (ovuláció) a petesejt ekkor elindul vándorútjára, hogy találkozzon - vagy ne - a párjával, a férfi ivarsejtjeivel a spermiumokkal.

A megrepedt tüsző ágya, átalakul sárgatestté és az általa termelt sárgatest hormon (progeszteron) készíti fel a méh nyálkahártyáját a találkozott ivarsejtekből képződő magzatkezdemény befogadására, vagy ha ez (a találkozás, termékenyülés, egyesülés, intim kontakt, terhesség) nem jön létre, akkor a méh nyálkahártyája vérzés közepette 2 hét múlva leválik.

Ennek az eredménye a menstruáció (havi vérzés, havi baj, mensi).

A nők termékeny életében, mintegy 400-500 ciklussal lehet számolni, de ezekből mindössze 1-5 ciklusból hordanak ki terhességet és szülik meg gyermeküket.