Logo
Lányoknak
» Az érés jelei lányoknál
» Szexuálhigiénia
» Első menstruáció
» A menstruáció
» Vérzéskimaradás
» Hüvelyi folyásról
» Női nemi szervek
⇒ Fájdalmas menstruáció
⇒ Először a nőgyógyásznál
Fiúknak
» Az érés jelei fiúknál
» Szexuálhigiénia
» Megtegyem? Ne tegyem? Mit tegyek?
» Kapcsolat elkezdése
» Együtt járás
» Ki vagy te?
» A barátnőd
» Fogamzásgátlás
» Mit akarsz te?
» Férfi nemi szervek
» Olvasnivaló
⇒ Változások - Tájékoztató fiúknak
Szeretkezés
» Szexualitás a serdülő-korban
» Petting
» Szexualitás és masszázs
» Gyönyör vagy kín?
Nemi betegségek
» Az orális szex sem biztonságosabb
» Szexuális úton terjedő betegségek
» Sárkány a barlangban
Fogamzásgátlás
» Általános
» Tabletták
» Condom
» Abortusz
» Egyéb módszerek
» Tabletta GYIK
» A magzati élet védelméről szóló törvénycikk
⇒ Hogyan kerülhetem el a korai apaságot?
⇒ A fogamzásgátlás három szabálya
Egyéb
» A tizenévesek gondjai
» A csók
Terhesség
» Tervezett terhesség
» Terhesség létrejötte
» 1. Hónap
» 2. Hónap
» 3. Hónap
» 4. Hónap
» 5. Hónap
» 7. Hónap
» 9. Hónap
» Szülés
Babaápolás

» Babaápolás
» Szoptatás
» Első hetek
» 2-3 Hónapos
» Fél éves
» 1 Éves
» 2-2,5 Éves
» 3 Éves
» 6 Éves
» Életkorok felosztása

A Tested
» Emésztés
» Légzés
» Keringés
» Kiválasztás
» Kültakaró (bőr)
» Csontvázrendszer
» Izomrendszer
» Szaporodás
» Hormonrendszer
» Idegrendszer
» Érzékszervek
» A serdülőkor
 


A magzati élet védelme

1992. évi LXXIX. TÖRVÉNY a magzati élet védelméről [1]

A Magyar Köztársaság Országgyűlése annak tudatában, hogy

  • a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel;
  • a magzati élet védelme a gyermeket váró nőkről történő fokozott gondoskodással valósítható meg, ugyanakkor a magzat egészséges fejlődését biztosító feltételek  megteremtése elsődlegesen a szülők felelőssége; 
  • a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze;
  • a családtervezés a szülők joga és felelőssége

a következő törvényt alkotja:

1. § A női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlödő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg.

A támogatás és védelem eszközei és módozatai

2. § (1) Az egészség és az emberi élet értékéröl, az egészséges életmódról, a felelösségteljes párkapcsolatokról, az emberhez méltó családi életröl, az egészségre ártalmatlan születésszabályozási módszerekröl szóló oktatás az alap és középfokú oktatási intézményekben történik.

(2) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi (fövárosi kerületi) intézetei keretében müködö Családvédelmi Szolgálat szervezi az oktatási intézményeken kívül a családtervezéssel kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3) Az állam elösegíti a magzati élet védelmét szolgáló, valamint a fogamzásszabályozást ismertetö kiadványok közzétételét és a tömegkommunikáció fórumain való ismertetését.

3. § (1) Térítésmentes terhesgondozásra jogosult

a) a Magyarországon állandó jelleggel tartózkodó magyar állampolgár, illetve házastársa;

b) a Magyarországon érvényes letelepedési engedéllyel rendelkezö nem magyar állampolgár.

(2) A terhesgondozás keretében

a) a gyermeket váró nöt tájékoztatják a magzat egészséges fejlödése érdekében szükséges életmódról, a helyes táplálkozásról, a magzatot károsító hatások (különösen a dohányzás és alkoholfogyasztás) elkerülésének fontosságáról;

b) elvégzik a magzat egészséges fejlödését ellenörzö és a gyermeket váró nö egészségvédelmét biztosító szürövizsgálatokat;

c) segítséget adnak a gyermeket váró nönek a szülésre, szoptatásra, csecsemö- és gyermekgondozásra való felkészüléshez.

(3) A terhesgondozás részletes szabályait, a kötelezö és az állami gondoskodás keretében térítésmentesen igénybe vehetö fakultatív szürövizsgálatok körét a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg. [2]

5. § [3]

A terhesség megszakítása

5. § A terhesség csak veszélyeztetettség esetén az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg.

6. § (1) A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha

a) azt az állapotos nö egészségét súlyosan veszélyeztetö ok indokolja;

b) a magzat orvosilag valószínüsíthetöen súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;

c) a terhesség büncselekmény következménye, valamint

d) az állapotos nö súlyos válsághelyzete esetén.

(2) A terhesség az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nö

a) korlátozottan cselekvöképes vagy cselekvöképtelen;

b) terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége az (1) bekezdésben foglalt idötartamot.

(3) A terhesség a 20. hetéig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig - szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínüsége az 50%-ot eléri.

(4) A terhesség az idötartamától függetlenül szakítható meg

a) az állapotos nö életét veszélyeztetö egészségi ok miatt, illetve

b) a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén.

7. § (1) A terhesség megszakítása, ha azt nem egészségi ok indokolja, az állapotos nö írásbeli kérelme alapján végezhetö el.

(2) A terhesség megszakítását a 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken kívül a Magyarországon érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezö nem magyar állampolgár is kérheti.

8. § (1) Az állapotos nö terhességmegszakítás iránti kérelmét a Családvédelmi Szolgálat munkatársa (a továbbiakban: munkatárs) elött személyesen terjeszti elö, a terhességet megállapító szülész- nögyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.

(2) Korlátozottan cselekvöképes személy nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselöjének a terhességmegszakítási kérelmet tudomásul vevö nyilatkozata szükséges.

(3) Cselekvöképtelen személy terhességmegszakításra vonatkozó kérelmét nevében törvényes képviselöje terjeszti elö.

9. § (1) A munkatárs a terhességmegszakítási kérelem bejelentését követöen - lehetöleg az apa jelenlétében -tiszteletben tartva az állapotos nö érzéseit és méltóságát, tájékoztatja öt

a) a terhességmegszakítás jogszabályi feltételeiröl;

b) a gyermek vállalása esetén elérhetö állami és nem állami, anyagi és természetbeni támogatások lehetöségéröl;

c) az olyan szervezetek és intézmények létéröl és tevékenységéröl, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetén;

d) az örökbefogadás lehetöségéröl és feltételeiröl;

e) a terhességmegszakítás körülményeiröl, módjáról, veszélyeiröl és az esetleges késöbbi terhességre gyakorolt hatásairól;

f) a terhességmegszakítást végzö egészségügyi intézményekröl, valamint

g) a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereiröl.

(2) A tájékoztatást követöen a munkatárs kiállítja az e célra szolgáló kérölapot, amelyet a kérelmezö (lehetöség szerint az apa is) aláír és egyben megnevezi a terhességmegszakítás elvégzésére általa választott egészségügyi intézményt.

(3) A munkatárs az aláírásával ellátott kérölap másolatát haladéktalanul megküldi a választott egészségügyi intézménynek.

(4) A munkatársként közremüködö személyeket titoktartási kötelezettség terheli.

10. § (1) Az állapotos nö a kérölappal haladéktalanul, de legkésöbb 8 napon belül jelentkezik a választott egészségügyi intézményben.

(2) A beavatkozásra a kérölap kiállítását követö 3 napon belül nem kerülhet sor.

(3) Az állapotos nö kérelmét a beavatkozás napján aláírásával ismét megerösíti.

(4) Ha az állapotos nö 8 napon belül nem jelentkezik, erröl az egészségügyi intézmény a munkatársat a kérölap másolatának visszaküldésével értesíti.

(5) Ha a beavatkozást végzö intézmény szakorvosa megállapítja, hogy a terhesség meghaladta az e törvényben meghatározott idöt, vagy a beavatkozás elvégzése a nö egészségét súlyosan veszélyezteti, annak elvégzését megtagadja. Ebben az esetben az állapotos nö szakmai felülvizsgálatot kérhet. A felülvizsgálat lehetöségéröl és az azt végzö szervekröl az állapotos nöt tájékoztatni kell.

(6) A szakmai felülvizsgálat elvégzésére jogosultak körét a népjóléti miniszter rendeletben szabályozza.  [4]

(7) A felülvizsgálati eljárás során jóváhagyott beavatkozást a felülvizsgálatot végzö egészségügyi intézményben kell elvégezni.

11. § (1) Ha az állapotos nö a beavatkozás megtagadásától számított 10 napon belül a szakmai felülvizsgálaton nem jelenik meg, vagy a felülvizsgálati eljárás során a beavatkozást véglegesen megtagadják, a szakmai felülvizsgálatot végzö a kérölap másolatát a munkatársnak visszaküldi, aki haladéktalanul értesíti a kérelmezö lakóhelye szerint illetékes védönöt.

(2) Azt az állapotos nöt

a) akinek terhessége megszakítását az egészségügyi intézmény véglegesen
megtagadta, illetve

b) aki nem jelent meg a szakmai felülvizsgálaton veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni.

12. § (1) Az állapotos nönél fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a szakmai szempontból illetékes két szakorvos egybehangzó véleménnyel állapítja meg.

(2) A magzatnál fennálló egészségi okot a genetikai tanácsadó, a prenatális diagnosztikai központ, illetve a szakmailag illetékes országos intézet által kijelölt kórház szülészeti- nögyógyászati osztályai közül bármelyik kettönek egy-egy szakorvosa egybehangzó véleménnyel állapítja meg.

(3) A véleményeltérés esetén szükséges szakmai felülvizsgálatra jogosultak körét a népjóléti miniszter rendeletben szabályozza. [5]

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egészségi okokat az országos szakintézet vagy kollégium módszertani útmutatói alapján kell megállapítani.

(5) Ha a terhesség büncselekmény következménye, a büncselekmény elkövetését, illetöleg annak alapos gyanúját a büntetö ügyben eljáró szerv által kiadott igazolás igazolja.

(6) Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz, és ezáltal veszélyezteti a magzat egészséges fejlödését. A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nö a kérölap aláírásával igazolja. A terhességmegszakítást végzö intézmények

13. § (1) A terhességmegszakítás csak olyan egészségügyi intézményben végezhetö, amely ehhez a jogszabályban megállapított feltételekkel rendelkezik. [6]

(2) A szülészeti-nögyógyászati osztályt müködtetö állami és önkormányzati intézményekben biztosítani kell legalább egy terhességmegszakítást végzö csoport müködését.

(3) Azokat az egészségügyi intézményeket, amelyekben a 12. hetet meghaladó terhesség megszakítható, a népjóléti miniszter rendeletben határozza meg.

14. § A terhességmegszakítás elvégzésére, illetve az abban való közremüködésre - az állapotos nö életét veszélyeztetö ok kivételével - orvos és egészségügyi szakdolgozó nem kötelezhetö.

15. § A terhességmegszakítást, az azt végzö intézményeket, az arra alkalmas eszközöket és szereket reklámozni és népszerüsíteni tilos.

16. § (1) A beavatkozás költségeit az Egészségbiztosítási Alap fedezi, amennyiben a terhesség megszakítására a biztosítással rendelkezö állapotos nönél vagy magzatánál fennálló egészségi ok miatt kerül sor.

(2) A terhesség megszakításáért fizetendö díjat - ideértve a szociális helyzettöl függö kedvezmények mértékét is -, valamint a díj megfizetésének részletes szabályait a népjóléti miniszter rendeletben határozza meg. [7]

(3) Az Egészségbiztosítási Alap a terhességmegszakítás költségeit megelölegezi a terhességmegszakítást végzö egészségügyi intézménynek. A megelölegezett költségeknek azt a részét, amelyet a befizetendö díj nem fedez, a költségvetés átalány formájában megtéríti az Egészségbiztosítási Alapnak.

17. § (1) [8] Ez a törvény 1993. január 1-jén lép hatályba.

(2) [9]

Lábjegyzetek

[1] törvény mellékletének B) Szolgáltatások címü táblázatába.

[2] A 95. § (5) bekezdés rendelkezése beépítve az 1991. évi XXXII. törvény 14.§ (3) bekezdés második mondatába.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi LIII. törvény 308. §-a 1994. szeptember 1-jei hatállyal.

[4] A 95. § (7) bekezdése az 1987. évi I. törvény 18/A. §-át határozta meg, az 1987. évi I. törvényt azonban hatályon kívül helyezte az 1994. évi LV. törvény 80. § a) pontja.

[5] A 95. § (8) bekezdés rendelkezése beépítve az 1976. évi 24. törvényerejü rendelet 15. § (4) bekezdésébe.

[6] A 95. § (9) bekezdés rendelkezése beépítve az 1976. évi 24. törvényerejü rendelet 15/A. és 15/B. §-ába.

[7] A 95. § (10) bekezdés rendelkezése beépítve az 1952. évi IV. törvény 31/C.§ (2) bekezdésébe.

[8] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi LIII. törvény 308. §-a 1994. szeptember 1-jei hatállyal.

[9] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi LIII. törvény 308. §-a 1994. szeptember 1-jei hatállyal.

Serdülőkor.hu © 2008